A Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató

Általános Iskola

gyakornoki szabályzata

OM 037040

2014.

Gyakornoki szabályzat

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013 (VIII. 30.) Kormányrendelet szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti.

Fogalmak meghatározása

Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó a jogszabályban előírt szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, történik a kinevezése.

Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez.

Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője.

Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.

A szabályzat területi, személyi hatálya
Jelen szabályzat a Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24. E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a jogszabályban előírt időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira.

A szabályzat időbeli hatálya
Jelen szabályzat 2014. november elsejétől visszavonásig hatályos.

A szabályzat módosítása
A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri.

A szabályzat célja
A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást.

A gyakornok felkészítésének szakaszai
A gyakornoki időt a jogszabályban előírtak alapján a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornok felkészítésének szakaszolása.

Időszak

Szakasz megnevezése

Elvárás

0-1 év

„kezdő”

Ø Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén

Ø Szabályok követése

Ø Szabályok követése

Ø Kontextusok felismerése, rendszerezése

Ø Gyakorlati tudás megalapozása

2 év

„befejező szakasz”

Ø Tudatosság

Ø Tervszerűség

Ø Prioritások felállítása

Ø Gyakorlati tudás

A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint)

6.1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” az első félévben
A gyakornok ismerje meg:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényt, különösen
a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai),

b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei,

c) a pedagógus jogai és kötelességei,

d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik,

e) a működés általános szabályai,

f) a működés rendje,

g) a szakmai munkaközösség,

h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat c. részeket.

i) A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, különösen

j) a működés rendje,

k) a nevelőtestület,

l) a szakmai munkaközösség,

m) a diákönkormányzat feladatait, jogait megfelelő részeket

n) 2. számú melléklet,

o) 4. számú melléklet.

Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen
a) Az intézmény küldetését, jövőképét

b) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
c) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
d) a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
e) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
f) a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,
g) az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
h) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,
i) az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
j) az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit,
k) a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját,
l) moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.
Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját.

· Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen
a) a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,
b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét,
c) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,
d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,
e) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,)
f) az intézményi védő, óvó előírásokat,
g) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket,
h) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit,
i) a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),
j) az iskolai könyvtár működési rendjét.

· Az intézmény házirendjét, különösen

a) tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani,
b) tanulói munkarendet,
c) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét,
d) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét,
e) az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást
f) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket,
g) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,
h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,
i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,
j) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket.
· Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit.

· Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit

· Az intézmény éves munkatervét.

· A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját.

· A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat.

· Az intézmény gyakornoki szabályzatát.

6.2 Általános követelmények a második félévben
A gyakornok ismerje meg:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, különösen
a) az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai,

b) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal,

c) a közoktatás országos mérési feladatai,

d) a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások,

e) a közoktatási intézmény ellenőrzése.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a Pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013 (VIII. 30.) Kormányrendelet kapcsolódó szakaszait, különösen
a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése,

b) fegyelmi felelősség,

c) munkaidő, pihenőidő,

d) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere.

Az intézmény pedagógiai programját, ezen belül különösen
a) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
d) a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,
e) az intézményi belső vizsgák rendjét

Az intézmény panaszkezelési eljárását.
6.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „a kezdő szakaszban” az első félévben
A gyakornok ismerje meg:

Az intézmény pedagógiai programját, ezen belül például:

a) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
b) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,
c) a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,
d) oktatásszervezés gyakorlati feladatait,

e) az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit

6.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „a kezdő szakaszban” a második félévben
· A gyakornok mélyítse el ismereteit:

A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén

Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés)

A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés)

Tehetséggondozás területén

Hátránykompenzálás területén

Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában

Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén

· A gyakornok fejlessze képességeit:

Szociális tanulás

Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás)

Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal

Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése

Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság

7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai

A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályaival összhangban történik. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat.

A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal.

Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson)

Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal)

Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel)

Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül.

Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi.

A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására.

A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei

Időszak

Szakasz megnevezése

Tapasztalatszerzés módszere

Számonkérés módszere

0-1 év

„kezdő szakasz”

Óralátogatás

Óramegbeszélés

Konzultáció a szakmai segítővel

Konzultáció egyéb pedagógussal

Konzultáció az igazgatóval

Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel

Team munkában részvétel

Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel

Coaching

Tanév eleji szülői értekezlet látogatása

Óralátogatás

Óramegbeszélés

Konzultáció a szakmai segítővel

Konzultáció egyéb pedagógussal

Konzultáció az igazgatóval

Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel

Team munkában részvétel

Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel

Coaching

Családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel

Tanév végi – értékelő – szülői értekezlet látogatása

Egyéni tanmenet elkészítése

Óravázlat készítése

Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)

Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma)

Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny)

Egyéni fejlesztési terv készítése

Tanulók, osztályok között kialakult –külső beavatkozást igénylő-konfliktus megoldásnak tervezése, intézkedési terv készítése

Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint

1-2. év

„befejező szakasz”

Óralátogatás

Óramegbeszélés

Konzultáció a szakmai segítővel

Konzultáció egyéb pedagógussal

Konzultáció az igazgatóval

Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel

Team munkában részvétel

Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel

Coaching

(Teljesítménynövelő tréning, melynek során a vezető folyamatosan együttműködik a beosztottal a teljesítmény növelése és a készségek – képességek fejlesztése érdekében.)

Bemutató óra tartása

Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés)

Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában)

Az intézmény éves munkatervében meghatározott

intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diák-önkormányzati program, diákközgyűlés)

Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban

Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint

Fentieken túl szükség esetén természetesen alkalmazhatók egyéb számonkérési módok is. (pl. beszámoltatás, teszt stb.)

A szakmai segítő kijelölése, feladata

A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét.

A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a két évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet)

A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) heti 1 óra kedvezmény illeti meg.

Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében tanév végén céljutalomban részesíthető, melynek minimális összege egy havi alapilletménye.

Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül.

A szakmai segítő feladata különösen:

· Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve

· Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot

· Felkészíti, segíti a gyakornokot

a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerésére, értelmezésére.

b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására.

c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására.

d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítésére, módszerek átadására.

e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése.

· Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit

· Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához.

· Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését.

· Félévente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését.

· Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében.

· Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat.

A gyakornok értékelése, minősítése

A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés.

10.1 A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai
· a tudás használata,

· széleskörű pedagógiai tartalmi tudás,

· probléma megoldási stratégiák,

· a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs készség,

· döntéshozatal,

· célok meghatározása,

· tantermi hangulat,

· a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére

· érzékenység a kontextus iránt,

· a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak,

· a feltevések gyakori ellenőrzése,

· tisztelet a tanulók iránt,

· a tanítás iránti elkötelezettség,

· együttműködés a nevelőtestületi közösséggel.

10.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje
A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik.

Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás.

A gyakornok fejlesztő értékelését minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést.

Az értékelő megbeszélés lépései:

A gyakornok önértékelése
A szakmai segítő értékelése
Az eltérő vélemények megbeszélése
A problémák feltárása, megbeszélése
A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása
A résztvevők feladatainak meghatározása
Az értékelő lap kitöltése, aláírása
Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt.

Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti.

A 2013. szeptember 1-jét követően alkalmazott gyakornok pedagógusokra vonatkozó minősítéssel kapcsolatos szabályok

A gyakornokra és mentorára vonatkozó szabályozást a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza.

A gyakornok a gyakornoki idő lejártával minősítő vizsgán vesz részt.

2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező.

(2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok

a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy

b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát.

(3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni.

(7) A minősítő vizsga részei:

a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két foglalkozásának, tanórájának látogatása és elemzése, valamint

b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés).

(8) A minősítő vizsga értékelésének részei:

a) portfólióvédés,

b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott foglalkozás, tanóra értékelése,

c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek a megismerése, valamint

d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése.

A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának.

11. Záró rendelkezések

A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak.

A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra.

A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

12. Záradék

A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2014. október 18-i nevelőtestületi ülésén véleményezte.

Veszprém-Gyulafirátót,2014. október 18.

Mágedliné Kiss Eleonóra

igazgató

A szabályzat mellékletét képezi
1. számú melléklet: Értékelő lap
2/1. számú melléklet: Minősítő lap
2/2. számú melléklet: A minősítés területei

Veszprém-Gyulafirátót, 2014. október 18.

Mágedliné Kiss Eleonóra

igazgató

A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok
A gyakornok önértékelésének szempontjai

A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei

A gyakornoki programban szereplők feladatai

Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához

1. számú melléklet

Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

8412 Veszprém-Gyulafirátót

Vízi u. 24.

Értékelő lap

Az értékelt személyi adatai

Név:

Születési hely, idő:

Az értékelés időpontja:

Az értékelés megállapításai:

Fejlesztendő területek:

Javasolt célok, feladatok:

Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:

Az értékelt észrevételei:

értékelést végző értékelt

szakmai segítő gyakornok

2/1. számú melléklet

Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

8412 Veszprém-Gyulafirátót

Vízi u. 24.

Minősítő lap

A minősített személyi adatai

Név:

Születési hely, idő:

A minősítés időpontja:

A minősítés megállapítása:

Értékelési terület

Megfelelt

Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazása

Módszertani tudás

Empátia

Kommunikáció

Felelősségtudat

Problémamegoldás

Kreativitás, innováció

Együttműködés

A minősítés összegző megállapítása

Megfelelt Nem felelt meg

Indokolás:

Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges.

A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént.

A minősített észrevételei:

A minősítést elfogadom.

A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem.

minősítést végző minősített

igazgató szakmai segítő gyakornok

Ph.

2/2. számú melléklet

Értékelési terület

Megfelelt

Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazása

Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak

Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait

Módszertani tudás

Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre

Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni

Empátia

Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére

Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire.

Nem nyitott a másság elfogadására

Kommunikáció

Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel

Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében

Felelősségtudat

Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit

Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit

Problémamegoldás

Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat

A problémákat nem ismeri fel, hárít,

Kreativitás, innováció

Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi

A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre

Együttműködés

Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában

Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi

A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert célszerű alapul venni, illetve annak alapján lehet meghatározni.

Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés.

Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz.

Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési területei között.

A gyakornok önértékelésének szempontjai

A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre

Ø Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek?

Ø Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést?

Ø Milyen eredményeket ért el?

Ø Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania?

Ø Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során?

Ø Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni?

Ø Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei?

Ø Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni?

Ø Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani?

Ø Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről?

Ø Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről?

Ø Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről?

A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is

× Hányszor végzett pontatlan munkát?

× Hányszor késett határidővel?

× Milyen típusú feladatokkal voltak problémái?

× Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat?

× Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben?

× Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását?

× A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e?

× Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit?

× Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát?

× Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat?

× Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat?

× Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját?

× Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen?

× Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben?

× Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása?

× Döntéseiben elfogulatlan tud lenni?

× Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget?

× Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?

A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei

(a szakmai segítő számára)

Szervezeti kultúra megismerése

a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése

b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése

c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése

d) Az intézmény írott és íratlan szabályai

e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése

f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése

g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel

h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai

A szervezet megismertetése

a) A közoktatási rendszer felépítése

b) Szervezeti struktúra

c) Kinevezés

d) Munkakör

e) A szolgálati út

(A gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)

Kompetenciák fejlesztése

a) Erősségek, gyengeségek

b) Kompetenciák

c) Képességleltár

d) Célok, ambíciók

e) Saját fejlődési területek meghatározása

f) Szerepek a csoportban

g) Időgazdálkodás

h) Kommunikáció

i) Konfliktuskezelés

j) Együttműködés

A gyakornoki programban szereplők feladatai

Az intézmény vezetőjének feladatai

A szakmai segítő feladatai

A többi munkatárs feladata

A gyakornok feladatai

A belépési adminisztráció megszervezése
A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása
Szakmai segítő kijelölése
Munkatársak tájékoztatása
Gyakornok bemutatása
Munkahely kijelölése, felszerelése
A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről, a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, az Etikai kódexről (ha van az intézményben), a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős is végezheti)
A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása
Rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni)
A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatása)
A gyakornok minősítése

1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására

2. A gyakornoki program elkészítése

3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése

4. Az elvárások rögzítése

5. Konzultációkra felkészülés

6. Konzultációk

7. Óralátogatások

8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni)

9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről

10. A gyakornok értékelése

11. Részvétel a gyakornok minősítésébe

1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában

2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele

3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban)

4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről

5. „Jó gyakorlat” megosztása

6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal

7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés)

A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a szakmai segítővel
a szervezet működési rendjének megismerése
szolgálati út megismerése
Elvárások megismerése
Viselkedési szabályok megismerése, betartása
Óralátogatások ütemezése (havi ütemterv)
A gyakornoki program feladatainak végrehajtása
A program által meghatározott adminisztráció vezetése
önértékelés
saját fejlődési területek meghatározása
problémák jelzése, kérdések feltevése

Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához

ü a kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés, mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni,

ü fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló e3lveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról,

ü ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok,

ü a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt,

ü a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni,

ü a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra és a törődő útmutatásra.

Hogyan lesz a gyakornokból pedagógus?

1. Ha a pedagógus kinevezése 2013. szeptember 1-jét megelőzően keletkezett, és

a) Ha kinevezés (munkaszerződés) határozatlan időre szólt, akkor a Kjt-ben foglaltak, valamint a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint kellett elkészíteni a gyakornok munkaszerződését

· ha a pedagógus nem rendelkezett három év szakmai gyakorlattal, akkor a Kjt. 22. § (1) bekezdésében foglaltak szerint három év gyakornoki időt kellett kikötni esetében,

· a Kjt. 22. § (6) szerint a kinevezésben elő kellett írni a három év gyakornoki időt,

· a Kjt. 22. § (9) bekezdése szerint szakmai segítőt (mentort) kellett mellé rendelni,

· a Kjt. 22. § (13) szerint a gyakornoki szabályzat tartalmazza a gyakornok segítésének feltételeit, az elsajátítandó követelményeket, a számonkérés és az értékelés részletes szabályait,

· a Kjt. 22.§ (15) bekezdésének előírása szerint a közalkalmazottat a gyakornoki idő lejártának hónapjában minősíteni kell a munkáltató, a gyakornok közvetlen felettese és a mentor véleménye alapján (belső gyakornoki minősítés).

b) Ha a kinevezés határozott időre szólt, akkor a Kjt. 22. § (1)-ben foglalt előírás nem tette kötelezővé a gyakornoki idő kikötését, tehát a pedagógusnak nem kellett sem mentort biztosítani, sem gyakornoki vizsgát előírni. Ennek magyarázata az, hogy ha pl. a pedagógust egy év határozott időre alkalmazták, akkor nincs értelme három évre szóló gyakornoki kötelezettségeket előírni számára. Persze a munkáltató dönthetett úgy, hogy ennek ellenére kiköti a három év gyakornoki időt, de ez nem volt kötelező.

Ebben az esetben az F vagy H fizetési kategóriába sorolt pedagógusra nem vonatkoznak a Kjt-ben és a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben a gyakornokokra vonatkozó előírások, hiszen nincs számára gyakornoki idő előírva. A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet előírásai pedig nem vonatkozhatnak rá, hiszen az csak 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.

Megállapítható tehát, hogy a 2013. szeptember 1. előtt határozott időre kinevezett pedagógust (ha a kinevezésben gyakornoki időt nem írt elő a munkáltató számára) sem a Kjt, sem a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet előírásai nem terhelik, azaz esetükben semmiféle gyakornoki vizsgára, minősítő vizsgára nem kerül sor; őt minősítő vizsgára jelentkeztetni nem kell.

2. Ha a pedagógus kinevezése 2013. szeptember 1-jén vagy ezt követően keletkezett

Az ilyen dátumú munkaszerződésre (kinevezésre) már a 326/2013. (VIII.30.) Kormány-rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) előírásai érvényesek, amelyek nem tesznek különbséget a határozott és a határozatlan munkaszerződés között, tehát mindkét esetben ugyanazok a szabályok érvényesek. A kinevezéskor a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a pedagógus rendelkezik-e két év szakmai gyakorlattal. Amennyiben igen, úgy a pedagógust Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

Ha a kinevezendő pedagógusnak nincs meg a két év szakmai gyakorlata, akkor

· a Kormányrendelet. 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint gyakornok fokozatba kell sorolni,

· és a Kormányrendelet. 2. § (2) bekezdése szerint a kinevezéstől számított két év gyakornoki időt kell számára a munkaszerződésben (kinevezésben) előírni

o ez azt jelenti, hogy ha a kinevezendő pedagógus a kinevezéskor rendelkezett pl. egy nap híján két év szakmai gyakorlattal, akkor újabb két évre gyakornoki fokozatba kerül

· a Korm.r. 2. § (2) bekezdése szerint a gyakornok a gyakornoki idő lejártának hónapjában tesz minősítő vizsgát (nem gyakornoki vizsga a neve)

o ha pedig a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le (amely szeptember 1-jétől a következő év június 15-ig vagy az azt megelőző munkanapig tart), akkor a gyakornok a tanítási év utolsó hónapjában, vagyis júniusában tesz minősítő vizsgát

· a Korm.r. 2. § (6) bekezdése előírja, hogy a kinevezésben a minősítő vizsga letételének legkésőbbi időpontját meg kell határoznia a munkáltatónak

· a Korm.r. 2. § (11) bekezdése meghatározza, hogy a gyakornoknak a minősítő vizsgán legalább 60%-ot kell elérnie ahhoz, hogy Pedagógus I. fokozatba kerüljön

· a Korm.r. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a gyakornok mellé ki kell jelölni az őt segítő mentort

· a Korm.r. 6. § (2) bekezdése előírja, hogy a mentornak negyedévente legalább egy, legföljebb négy alkalommal kell látogatnia a gyakornok óráit, és – ha azt a gyakornok igényli – legalább heti gyakorisággal konzultációs lehetőséget kell biztosítani számára

· a Korm.r. 10. § (4) bekezdése elrendeli, hogy a gyakornoknak a minősítő vizsgára nem kell jelentkeznie, jelentkezését az intézményvezető adatrögzítése helyettesíti az Oktatási Hivatal informatikai támogató rendszerében

o vigyázni kell azonban arra, hogy ha pl. a gyakornoki idő 2016. augusztus 31-én jár le, akkor a minősítő vizsga letételének határideje 2016. június 15. (a tanítási év utolsó napja)

o 2016-ban azonban csak akkor tehet minősítő vizsgát a gyakornok, ha az intézményvezető legkésőbb 2015. április 30-ig rögzítette adatait az informatikai támogató rendszerben

o e rendszerhiba elkerülése érdekében a Korm.r. 10. § (3) bekezdése pontos rendelkezést tartalmaz arról, hogy az intézményvezetőnek a kinevezést követő egy munkanapon belül be kell jegyeznie a támogató rendszerbe a gyakornok minősítő vizsgájának időpontját

· a Korm.r. 10. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az intézményvezető nem tagadhatja meg a gyakornok minősítő vizsgára történő adatrögzítését

· a Korm.r. 10. § (7) bekezdése előírja, hogy a miniszter minden év június 30-ig elektronikus úton tájékoztatja az érintett gyakornokot és az intézményvezetőt a gyakornok minősítő vizsgájával kapcsolatos döntéséről

· a Korm.r. 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a gyakornok számára a minősítő vizsga díjtalan

A Korm.r. 14. § (1) bekezdése az előzőektől eltérően rendelkezik azoknak az esetében, akik a kinevezéskor nem rendelkeznek ugyan két év szakmai gyakorlattal, de rendelkeznek legalább hat év bármely más munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal. Ezeket a személyeket a jogszabály mentesíti a gyakornoki követelmények teljesítése alól, így őket kinevezéskor Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.

Az átmeneti rendelkezések között a Korm.r. 36. § (1) a Munka törvénykönyve alá tartozó pedagógusok (pl. egyházi fenntartású intézményekben dolgozók) esetében előírja, hogy a két év szakmai gyakorlatot megszerző pedagógusokat – minősítő vizsga vagy gyakornoki vizsga nélkül – Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.

A gyakornoki fokozatból gyakornoki vizsgával (Kjt.) vagy minősítő vizsgával Pedagógus I. fokozatba kerülő pedagógusok átsorolásának időpontjáról nem rendelkezik külön a jogszabály, így az átsorolást a gyakornoki vizsga (Kjt.) vagy a minősítő vizsga letételét követő hónap első napjától kell érvényesíteni.

3. A harmadik lehetőség a Pedagógus I. fokozatba kerüléshez

Ez az eset mind a 2013. szeptember 1-je előtt, mind pedig az ezt követően keletkezett munkaszerződések esetében alkalmazható. A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy (a 2013. szeptember 1-jén vagy azt követően keletkező) munkaszerződésekben akkor kell gyakornok fokozatba sorolni a pedagógust, ha nem rendelkezik legalább két év szakmai gyakorlattal.

Ha a pedagógus – egy vagy akár több munkahelyen összesen – egy adott napon megszerzi a szükséges két év szakmai gyakorlatot, és ezt követően közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya (pl. közös megegyezéssel) megszűnik. Ha ezt követően – akár ugyanabban az intézményben – ismét kinevezésre kerül (határozott vagy határozatlan időtartamra), akkor a kinevezés pillanatában már rendelkezni fog a két év szakmai gyakorlattal, ezért a munkáltatónak – a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nem gyakornoki fokozatba, hanem – minősítő vizsga vagy gyakornoki vizsga letétele nélkül – Pedagógus I. fokozatba kell őt besorolni.

Nyilatkozat

a szabályzatban foglaltak tudomásul vételéről

A Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Gyakornoki szabályzatát megismertem, annak előírásait magamra nézve kötelezőnek ismerem el, annak rendelkezéseit, szabályait következetesen megtartom, s a fentieket aláírásommal igazolom.

Név Aláírás

Mágedliné Kiss Eleonóra ————————————————————-

Törkencziné Horváth Beáta ————————————————————-

Jelinkóné Hackl Hedvig —————————————————————

Bácsi Imréné ————————————————————-

Balázs Márta ————————————————————-

Barkaszi Ildikó ————————————————————-

Csapóné Sütő Gyöngyi ————————————————————-

Csordásné Tróbert Annamária —————————————————————

Dr Gáli Mihályné ————————————————————-

Fenyvesi-Benes Fruzsina ————————————————————-

Gábor Andrásné ————————————————————-

Halmosiné Venesz Zsuzsanna ————————————————————-

Hermann Ferencné ————————————————————-

Homoki Ildikó ————————————————————-

Horváth Viktória —————————————————————

Juhászné Járfás Tímea ————————————————————-

Kun Györgyi ————————————————————-

Limpergerné Czigler Anna ————————————————————-

Liptay-Németh Veronika ————————————————————-

Merse Ildikó ————————————————————-

Németh Anna ————————————————————-

Pej Gáborné ————————————————————-

Sándor Ágota ————————————————————-

Szeder Rita ————————————————————-

Szimicsek Lilla ————————————————————-

Vass Erika ————————————————————-

Vörösházi Kálmánné ————————————————————-